Sokan gondolkodnak környezettudatos megoldásban, megújuló energiaforrás használatában. Sok esetben, ha a napelemről vagy napkollektorról van szó, a kettőt azonosak gondolják, azonban a kettő nem ugyanaz.
A napelem egyre nagyobb népszerűségnek örvend a manapság megnövekedett áramfogyasztási igények miatt. Ezenkívül manapság sokan gondolnak a környezettudatosságra is és igyekeznek környezetbarát alternatívákat választani. A napelemes rendszerek szépen lefaraghatják a költségeket, azonban érdemes átgondolni milyen fajtát választ és hogy szerelteti be, hisz komoly anyagi költségektől kímélheti meg pénztárcáját. A napelem három alkotóelemből áll: magából a napelemből, az inverterből, valamint a tartószerkezetből. Bár a piacon számos különböző fajtájú napelem található, egy közös nevezőjük van, mégpedig, hogy műszaki szempontból 12 vagy 24 voltos egyenáramot termelnek. Ennek az átalakítására használják az invertert. A napelemek alapvetően átlagban 1,8 négyzetméter felületű panelek, melyek megközelítőleg 300W teljesítményre képesek. A napelem felszerelését bízza szakértőre, valamint a napelemet is megbízható gyártótól válassza ki.
Napelem és napkollektor – a kettő nem ugyanaz
A napkollektort sokszor összekeverik a napelemmel, azonban a kettő közel sem azonos. A napkollektor egy hőtermelő eszköz. A napenergiát alakítja át hővé. Ezt általában vízmelegítésre használhatjuk. A dráguló energiaárak mellett a napkollektor beruházás egyre gyorsabban térül meg. A napkollektor használata sokkal egyszerűbb, mint a napelemé. Fontos megemlíteni, hogy a napkollektor mellé érdemes beszerezni egy puffertartájt is. Ugyan a napkollektornak van egy bizonyos tárolási kapacitása, azonban célszerű alkalmazni, hisz így jóval nagyobb mennyiségű vizet tud felmelegíteni. A napkollektoron belül is el tudunk különíteni két fajtát, a síkkollektort és a vákkumcsöves kollektort.