A gáz árának növekedése még súlyosabbá tette a fűtési kiadások mértékét, ami egyébként alapjáraton sem volt csekély.
Ez az egyik nyomós érv, ami a fűtés korszerűsítése mellett szól. A másik, hogy a gázalapú rendszerek közel sem tekinthetőek környezetbarát alternatíváknak, miközben hatékonyság tekintetében sem járnak az élen. Így tulajdonképpen minden körülmény az innovatív megoldások felé mutat.
Ekkor lépnek a képbe, de úgy is mondhatnánk, hogy a reflektorok fényébe a hőszivattyús rendszerek, amik teljesen új alapot teremtenek a fűtéshez. Egyrészt komfortot adó hatékonyságuk megkérdőjelezhetetlen, másrészt gazdaságos üzemeltetést tesznek lehetővé, harmadrészt pedig minden környezetvédelemmel összhangban lévő előírásnak, sőt íratlan kritériumnak is megfelelnek. Nem túlzás azt állítani, hogy egy ilyen jellegű beruházás sokkal inkább befektetés a jobb, kellemesebb, tudatosabb jövőbe.
Amit kevesen tudnak, ám fontos információ, nem egyszer húzóerővel bíró adat, hogy ezek a rendszerek meleg víz előállítására is képesek, így a fűtésen túl a háztartás komplex meleg vizes ellátása az év egészében gondmentesen, költséghatékony formában borítékolható. Nem nehéz ezek után arra a megállapításra jutni, hogy ezek a rendszerek minimum kettő az egyben feladatvégzésre képesek: kiváltják mind a gázkazánok, mind a villanybojlerek funkcióját.
Mi a helyzet a hűtéssel?
A kérdés már csak az, hogy mi van akkor, amikor nem a hőn áhított melegség elérése a cél, hanem éppen ellenkezőleg, a hűtés? Azért erre biztosan nem képesek a hőszivattyúk, ugye? Nos, de igen! Képesek. Vagyis nyáron, amikor pont, hogy a télen elűzni kívánt hűvös légáramlás a vágyott, akkor a fan-coil-lamellás hőcserélő rendszerrel pluszban felszerelt, megerősített hőszivattyúk azon túl, hogy az otthon melegét adhatják télen, és az egész háztartást elláthatják meleg vízzel, a kellemes enyhe fuvallatokat is magukkal hozhatják a nyári hónapokban.
A levegő–víz fajtájú rendszerek a külső légtérből „szerzik” a hőt, amit átadnak a fűtővíznek. Hogy ez mit jelent nagyon leegyszerűsítve? Azt, hogy ez az a konstrukció, ami az egyik legtakarékosabban üzemeltethető, ezzel párhuzamosan leginkább környezetbarát technológiai vívmány. A számok nyelvén megfogalmazva a szerkezet akár egyetlen egy kilowatt elektromos áramból négy-öt kilowatt fűtési energiát is képes előállítani. Ez mindent elmond. Ez az a képlet, ami a nagyszerűséggel egyenlő, és ez az, ami jelentős mértékben különbözővé teszi az egyéb hőtermelő eszközöktől.
Ráadásul még mindig nem értünk az előnyök felsorakoztatásának végére! Ugyanis az úgynevezett monoblokkos kivitelnek hála bőven elegendő egy komplex, kültérre tervezett egység. Beltérbe csupán néhány kisebb kellék kerül, ilyen a puffer tartály, ami a meleg víz tárolására hívatott.
Mi az, amit feltétlenül érdemes tudni a beszereltetésről?
Sokan többek között azért félnek a fűtéskorszerűsítéstől, mert túlságosan sok macerával jár együtt. Nem elég, hogy az átalakítás jóformán kikerülhetetlen, még az egyéb, kiegészítő egységek beszerzése is teljesíthetetlennek ható feladatként tornyosul a teendők fölé. A keringető szivattyú, vagy történetesen a nyomáskiegyenlítő tartály megvásárlása nem sorolható a könnyed mindennapos tevékenységek közé. Még jó, hogy nálunk ilyen típusú kihívásokról szó sem lehet! A cél a gondmentes, gyors, hatékony korszerűsítés, rendszer beüzemelés, utána pedig nincsen más hátra, mint az örömteli alkalmazás!
Azok a komplett, minőségi eszközök, amikkel mi dolgozunk, mindent tartalmaznak, ami csak szükséges. Szerződött partnerként vállaljuk a Panasonic, Fujitsu, Fisher, Western, Beretta, Hajdú hőszivattyúk garanciális beszerelését, valamint beüzemelését. Ezen kívül a teljes körű H-tarifa kiépítése profi ügyintézéssel együtt sem jelenthet számunkra problémát.
Mi az a H-tarifa?
Még mielőtt erre a kedvezményes árszabásra, valamint a vele együtt járó előnyökre kitérnénk, nézzünk meg egy pár adatot arról, hogy jelenleg kis hazánkban mire megy el a legtöbb energia a háztartásokban. Nagyon úgy néz ki, és erről árulkodnak az éves fogyasztási információk is, hogy a háztartásokban nagyjából a felhasznált energiamennyiség háromnegyede fűtésre megy el. A következő a sorban a meleg víz, és csak ezután jön a világítás, az elektromos készülékek alkalmazása, vagy éppen a főzés.
Vagyis energia nem csupán azzal takarítható meg, ha kevesebbet ég otthon a lámpa, vagy ha az elektronikai eszközök magasabb energiabesorolásba tartoznak. Ez is hozzájárulhat a sikerhez igen, de azért a legnagyobb eredményt a fűtéskorszerűsítéssel lehet elérni. Ezért nőtt meg a kereslet a korszerű, alternatív fűtési variációk iránt, mint amilyen a hőszivattyú is, mely rendszerről a fentiekben részletesen meséltünk.
Sokáig élt a köztudatban az a fals elgondolás, hogy az áramot használó fűtés többe kerül, mint az, amelyik gázzal üzemel. Ez az állítás napjainkra végképp megdőlt, ahogy az energiaárak növekedtek. S ezen a ponton még a H-árszabás is belép a képbe, ami tovább árnyalja azt. Kis zárójel, hogy mindenképpen érdemes különbséget tenni az elektromos áramot használó fűtési berendezések között is, mert az infrapanel például nem tartozik a legkevesebb anyagi muníciót követelő megoldások közé, míg a hőszivattyú, köszönhetően többek között annak, hogy részben megújuló energiát alkalmaz, gazdaságos és kiemelkedően környezetbarát.
A megújuló energiát felhasználó eszközökhöz igényelhető a H-tarifa, egy kedvezményes díjszabás, amely alkalmas arra, hogy a segítségével tovább csökkenjenek a fűtési költségek. A tarifa lényege a környezetbarát energiaforrást használó fűtési megoldások száz százalékos támogatása. Az ország egészében elérhető a fűtési szezon időtartama alatt, azaz október 15-től április 15-ig. A H-árszabás az elérhető tarifák közül magasan a leginkább pénztárcabarát, nagyjából 22-24 forint/kilowattóra, azaz még az éjszakai áramnál is kedvezőbb. A 2022. augusztus 1-jével érvénybe lépett árváltozás nem érintette a H-árszabást, a díja nem magasabb, nem korlátozott, ugyanakkor azt fontos újra kihangsúlyozni, hogy az árszabás szezonális, így a fent említett perióduson kívül A1 tarifán üzemeltethető a hőszivattyú.
Még egy bónusz így a végére!
A napelemrendszer, valamint a levegő–víz hőszivattyú nem, hogy nem ütik a másikat, hanem kitűnő kiegészítői egymásnak. A két innováció házasításával nem pusztán a rezsiköltség mértéke redukálható le, hanem a környezetvédelem tekintetében is tudatos, jövőt építő döntés, ami valóban kizárólag előnyökkel jár, de nem pusztán itt és most, hanem mind a közeli, mind a távoli jövőben. És ha már bónusz pozitívumok: a levegő–víz hőszivattyú hideg időben sem veszít a hatékonyságából, a legmodernebb konstrukciók még a mínusz 28 Celsius-fokos hideget sem érzik meg.