A szigetelés az egyik legfontosabb tényező az épület energiahatékonyságának javításában. A fűtés, szellőzés és hűtés gyakran az épület energiaköltségének több mint felét teszi ki. A hőszigetelés segít a fűtés és a hűtés energiahatékonyságának javításában. A kiválasztott szigetelőanyagtól függően a fűtési költségekre gyakorolt gazdasági hatás meglehetősen drámai lehet.
A hőszigetelés fontossága
Annak megértéséhez, hogy a szigetelés hogyan segíti az épület fűtésének és hűtésének javítását, hasznos áttekinteni az épület hőveszteségének dinamikáját, mivel ez vonatkozik az építőanyagokra és a tényleges levegő hőmérsékletére. Az épület fűtési szükségleteinek kiszámításához az épület teljes hővesztesége a tetőn, a falakon, az ablakokon, az ajtókon és a padlón átáramló együttes hőveszteség, valamint a szellőzés által okozott hőveszteség függvényében származtatható. Általánosságban elmondható, hogy a tetőn, a falakon, az ajtókon és az ablakokon átáramló hőveszteség jelenti a legnagyobb hatást, és elsősorban az építőanyag belső és külső levegője, valamint a hővezetési tényező közötti hőmérséklet-különbség függvénye.
A belső és külső hőmérséklet közötti különbség kritikus szerepet játszik az épület hőveszteségében. Az első lépés a fűtési és hűtési követelmények megértése az időjárási adatok alapján. A fűtési fok (HDD) az épület fűtéséhez szükséges energiaigény mértéke. A HDD a napi külső hőmérséklet-megfigyelések és az ideális beltéri levegő hőmérséklete, mondjuk 18,30 Celsius fok közötti különbségből származik. Egy adott helyen lévő épület fűtési követelményei a HDD adatokból származtathatók olyan építési tényezőkkel együtt, mint a szigetelés, az ablakok, a napenergia-nyereség és a felhasználás. A légkondicionálás szintén hasonló mérőszámokkal rendelkezik, és a hűtési fok (CDD), és az épület hűtésére felhasznált energia mennyiségét méri.